Az Én Xx. Századom — Az En Xx Szazadom / My 20Th Century

Interaktív foglalkozásokat, kortárs és klasszikus filmprogramokat kínál a világ minden tájáról. Az eklektikus, valamennyi korosztályt megcélzó programba illeszkedik Enyedi Ildikó 30 éve bemutatott alkotása. A Kino Lorber tíz restaurált magyar klasszikus film forgalmazási jogát vásárolta meg. Enyedi Ildikó filmjét követően 2020 januárjától Szabó István három, 4K felbontásban frissen felújított alkotását, az Oscar-díjra jelölt Bizalom című filmet (1979), az Oscar-díjas Mephistót (1981) és az Oscar-jelölt Redl ezredest (1984) láthatja az amerikai közönség, elsőként a New York-i Film Forumban. (mti)

Az én XX. századom - Alapfilmek

A férfi előadó a női szavazati jog támogatásáról biztosítja a hallgatóságot, majd egyre indulatosabban érvelve annak bizonyításáig jut, hogy a nők márpedig nem léteznek. Az izgalmas női főszereplők kalandjai közé ékelt, komoly képpel előadott levezetés fokozatosan válik egyre röhejesebbé. Enyedi Ildikó a rá jellemző humorral és könnyedséggel építette be a filmjébe, mit is gondol a női szerepeket megfejteni próbáló tudományos elméletekről. Ezt is nézd meg! Tudtad? A film sikere több kaput is megnyitott Enyedi Ildikó előtt. David Bowie-t például annyira fellelkesítette Az én XX. századom, hogy a rendező következő filmjének főszerepére ajánlkozott. Enyedi attól félt, hogy a szupersztár túlságosan elnyomná a történetet, így végül Bowie a Bűvös vadász producere lett. Plakát A film japán plakátja (forrás: MNF)

Egy sosemvolt dinamitfőzés diszkrét nosztalgiája - Filmtett - Erdélyi Filmes Portál

A film szerelmi háromszög történetének minden szereplőjét egy külső erő hajtja. Z, Edison segédje, kíváncsi világutazó, aki gondolkodás nélkül kaparja ki a hóból A kölcsönös segítségnyújtás elve a természetben című könyvet. S amikor épp nem Tesláról kémkedik, vagy anyagot gyűjt Edison kísérleteihez, nagyvilági életet él, s viszonyba kerül Lilivel és Dórával (mindkét nőt a krakkói színésznő, Dorotha Segda alakítja), akik már mit sem sejtenek róla, hogy él valahol egy ikerpárjuk a világban, s Z sem jön rá, hogy valójában nem egy, hanem két nővel van dolga. Z először kierőszakol egy csókot Lilitől, majd szerelmet vall neki. Amikor azonban később, a ringyó Dórával való szeretkezését követően újra találkozik az ártatlan Lilivel, mit sem sejtve válik maga is Dórához hasonlóan tárgyiasítóvá. Lili Weininger Ottó nőalázó előadását követően annyira átérzi a feminizmus létjogosultságát, hogy még Z közeledését is visszautasítja, s mint később kiderül, ezzel saját érzelmeit hazudtolja meg. Dórát pedig, aki mintha Věra Chytilová Százszorszépek című filmjéből bukkant volna elő, látszólag mintha csak az mozgatná, hogy a kor által kínált javakból, kosztümökből, ékszerekből, ételekből és italokból, egzotikus helyszínekből és sármos férfiakból kipréselje, amit lehet.

Teljes film

  1. Ezért halt meg olyan korán Cserháti Zsuzsa - Tudasfaja.com
  2. Az en xx szazadom / my 20th century
  3. Az én xx. századom teljes film
  4. Családi filmek 2011 online
  5. Született feleségek 5. évad 4. rész episode
  6. Az én xx. századom (1989)
  7. Az xx
  8. Az én XX. századom – Wikipédia
  9. Az én XX. századom | Filmek | Uránia Nemzeti Filmszínház

Az en xx. szazadom

Az én XX. századom a bemutatkozó nagyjátékfilmje, melyet a saját forgatókönyvből német koprodukcióban, lengyel és orosz színészekkel, itthoni és külföldi helyszíneken forgatott. A film már csak emiatt is különbözik a korszak magyar filmjeitől, de a nemzetközi gyártási háttér a látottak egyetemes érvényét is erőteljesebben kiemeli. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? Az én XX. századom igen komoly figyelmet keltett, és túlzás nélkül világsiker lett. Az 1989-es Cannes-i Filmfesztiválon a legjobb elsőfilmesnek járó Arany Kamera-díjjal jutalmazták és számos nemzetközi fesztivál díját besöpörte. 2000-ben a hazai filmes szakma szavazatai alapján az "Új Budapesti Tizenkettő", vagyis minden idők legjobb magyar filmjei közé választották. Enyedi Ildikó alkotása stílusok és hagyományok fölött álló, rendkívül egyedi hangvételű darab, mely nem véletlenül bukkan fel újra és újra a mozik műsorán. Egy emlékezetes jelenet Lili, a társadalmi igazságtalanságok ellen harcoló anarchista egy feministák által szervezett előadásra látogat.

Nemzeti Audiovizuális Archívum

az én xx. századom (1989)

Az én XX. századom | Filmek | Uránia Nemzeti Filmszínház

Valójában mindhárom szereplő egy külső erővel azonosul. Z számára az érzéketlen Dóra attitűdje válik ilyen külső erővé. Ez az az erő, amely átveszi felette az irányítást a Lilivel való, brutálisan lekezelő szeretkezésekor, miközben leleplezi korábban felvett, úriember szerepének gyenge integritását. Lili mindkét általa képviselt ideológiában, az erőszakos anarchizmusban és a feminizmusban is csalódik (segítség! – kiáltja, ahelyett, hogy a bombát a miniszterre dobná), s amikor átadja magát a durva Z-nek, korábbi, feminista énjének maradékait sem mutatja, női tartását a legcsekélyebb mértékben sem képes érvényesíteni a bosszúra szomjazó Z-vel szemben. Dóra, miközben minden energiáját külső javak megszerzésére fordítja, teljesen lemond az érzelmi elköteleződésről, s akkor is csak élesen vihog, amikor mesei módon összetalálkozik Lilivel és Z-vel a film végi fantasztikus tükörlabirintusban. A történelmi idő értékeinek illuzórikus teljessége a privát szerelem optikai visszatükröződéseiben kártyavárként omlik össze.

Az én XX. századom – Wikipédia

Értékelés: 48 szavazatból Enyedi Ildikó Cannes-ban a Legjobb első filmnek járó Arany Kamera díjával elismert, trendekbe nem illeszthető, ironikus "fényfilmje" rövid időre visszatér a mozikba, a Magyar Nemzeti Filmalap, a Magyar Nemzeti Filmarchívum és a Pannonia entertainment együttműködésében. A 20. század elejét a némafilmek stílusában megidéző, fekete-fehér alkotás teljes körű restaurációját a Magyar Filmlaborban készítették el Máthé Tibor, a film operatőrének részvételével 2017-ben, az eredeti kameranegatív és eredeti hangszalag felhasználásával. A digitálisan felújított filmklasszikus a 68. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál "Classics" szekciójában mutatkozott be újra mozivásznon, és március 1-től limitált vetítéssorozatban országszerte újra mozivásznon látható. A drámai és komikus elemeket vegyítő, szimbolikus történetben a 20. század szilveszterén két ikerlány, az anarchista Lili és a léha erkölcsű luxusnő, Dóra, valamint az őket egységként szerető Z. úr egyszerre érnek az Orient expresszen a magyar országhatárra.

Szereplők: Dorotha Segda, Oleg Jankovszkij, Paulus Manker, Andorai Péter, Máté Gábor, Czvetkó Sándor, Kovács Eszter Enyedi Ildikó Cannes-ban a Legjobb első filmnek járó Arany Kamera díjával elismert, trendekbe nem illeszthető, ironikus "fényfilmje" rövid időre visszatér a mozikba, a Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum Igazgatósága és a Pannonia Entertainment együttműködésében. A drámai és komikus elemeket vegyítő, szimbolikus történetben a 20. század szilveszterén egyszerre érkezik Magyarországra Dóra és Lili, az egymástól csecsemőkorukban elválasztott ikerpár, akik azóta is külön utakon járnak. Dóra egy könnyelmű szélhámosnő, Lili pedig anarchista. Egyszerre szállnak le az Orient Expresszről, de továbbra sem találkoznak. Z. úr, a különös arisztokrata külön-külön ismeri meg a két lányt, akik számára eggyé olvadva testesítik meg a Tökéletes Nőt. Edison találmányainak igézetében pergő történetük speciális "boldogságkutatás", a "tömeggyilkos század" visszaperlése az állandóan változó világ, a létezés csodájától.

A feminista Lili elutasítja Z erőszakos csókját, mondván, hogy eljön még az idő, amikor a nők kávé helyett dinamitot fognak főzni. Enyedi filmjének szemléleti sokrétűségét mutatja azonban, ahogy a film nosztalgikus tónusát a leginkább – szimbolikusan is – meghatározó személyét, a feltaláló Edison karakterét (Andorai Péter) megrajzolja. Miközben Edison Az én XX. századom legtisztább, egyértelműen pozitív hőse, minden jelenlétét tovább mélyíti rejtélyes, elfojtott, mélységesen privát, csillagos égre tekintő és vigasztalhatatlannak tűnő, feloldhatatlannak ható szomorúsága. Mintha a New Jersey-i Menlo parkot megvilágító, az egybegyűlt sokaságot megbabonázó forradalmi jelentőségű elektromos izzók éjszakai fényárján, vagy az égősorokkal megpakolt abrancsos szoknyák álomszerűen látványos sziluettjein és a világot körbeutazó táviraton túl lenne valami kimondatlan titok, ami ezt az Enyedi által igazán férfias férfinak tartott személyiséget (lásd rendezői audiokommentár) a világformáláson túl is foglalkoztatná.

  1. 22 es csapdája